Ben Cooper versei

Gondolj és gondolok, tudom mit érzel.
Hazugság, nincs ilyen, hisz belülről vérzel.
Legbelül a Te szíved, az ami vérzik,
Nincs ember ki értené, csak kívülről nézik.
Szemlélnek, nyugtatnak, tudják, hogy mi van.
Ők is voltak már, jajj de nagy kínban.
Jajj de megható!! .. fogalmad sincs.
Milyen mikor elveszted, már azt is ami nincs.
Elveszett, nincs többé, az a nagy kincs.
A lét nyugalma, mire fel kell tekints.
A léted egy pontja, mi elmúlik Veled,
elmegy és elment, húnyd be a szemed.
Csukd be és halj meg, vagy halld meg a hangokat,
értsd meg hogy léted az, mi belülről hasogat.
Belül van, elmúlik, mint minden mi fontos volt.
Felszálltam álmomban, s megjártam a pokolt.